Bert Bos,
W3C Style Activity Lead
Webmester
Utolsó frissítés: $Date: 2010/07/15 15:35:29 $ GMT
Fordítása: "Web Style Sheets Homepage"
Eredeti dokumentum: http://www.w3.org/Style/
Fordítás: Viktor Császár
Kérem vegye tudomásul, hogy a következõ oldalak a W3C CSS honlapjának lefordított anyagát tartalmazzák.
Ez az eredeti tartalom szerzõi jog által védett, kérem olvassa el a leírást minden egyes oldal tetején.
A fordító az egyedüli szerzõi jogtulajdonosa az itt található fordításnak.
Tabellen.
A fordító nem tud semmiféle garanciát vállalni a hibamentes fordításért, az egyetlen teljesen aktuális dokumentum az eredeti W3C-féle angol nyelvû változat.
A fordító megjegyzései másképpen vannak jelölve és nem képezik részét az eredeti dokumentumnak.
(Ez az oldal CSS stíluslapokkal mûködik.)
— Jakob Nielsen
A stíluslapok határozzák meg azt, hogy egy dokumentum milyen formában jelenjen meg a képernyõn, nyomtatásban vagy esetleg hogyan szólaltassák meg. A Consortium 1994-es megalapítása óta a W3C aktívan kampányolt a stíluslapok webes használata mellett. A Style Activity számos W3C ajánlást dolgozott ki (CSS1, CSS2, XPath, XSLT). A CSS használatát pedig nagyon széles körben beépítették a böngészõkbe is.
Azzal, hogy a stíluslapok hozzáadhatóak a webes strukturált felépítésû dokumentumokhoz (pl. HTML), a szerzõk és látogatók befolyásolhatják ezen dokumentumok megjelenését anélkül, hogy fel kellene áldozniuk az eszköz-függetlenséget vagy kellene hozzáadniuk.
A legegyszerûbb módja a stíluslapokkal történõ tapasztalatszerzésnek az, hogy keresni kell egy olyan böngészõt, mely támogatja a CSS-t. Stíluslapokkal kapcsolatos társalgás folyik a www-style@w3.org levelezõlistán és a itt: comp.infosystems.www.authoring.stylesheets.
A W3C Style Activity kidolgozta még az XSL-t, amely egy kombinációja az XSLT-nek és a “Formatting Objects-nek” (XSL-FO).
Szeretné tudni, hogy melyiket válassza? Olvassa el ezt: "CSS & XSL"
A tény, hogy a W3C a CSS mellett kifejlesztette az XSL-t is, okozhat némi zavart. Miért fejlesztenek egy második stíluslap-nyelvet, amikor az ezeket használók még az elsõt sem teljesen fogadták be? A válasz megtalálható az alábbi táblázatban:
| CSS | XSL | |
|---|---|---|
| Használható HTML-lel? | igen | nem |
| Használható XML-lel? | igen | igen |
| Transzformáló nyelv? | nem | igen |
| Szintaxis | CSS | XML |
Egyedi tulajdonság, hogy a CSS használható HTML és XML dokumentumok stílusának meghatározására. Másrészrõl az XSL pedig képes dokumentumok transzformálására. Például az XSL használható arra, hogy XML adatokat alakítson át HTML/CSS dokumentumokká a webszerveren. Ily módon a két nyelv kiegészíti egymást, és használható együtt is.
Mindkét nyelv használható arra, hogy meghatározza az XML dokumentumok stílusát.
A CSS és XSL ugyanazon alapokat használja formázási modellként, így a dizájnerek ugyanazokat a formázási eszközöket érik el mindkét nyelvnél. A W3C azon dolgozik, hogy biztosítsa a formázási modell mûködõképes implementációját.
A W3C leírása "Using XSL and CSS together" címmel található meg.
Ha Ön még kezdõ a témakörben, elkezdheti az ismerkedést a stíluslapokkal néhány újságcikk elolvasásával:
Tekintse meg a CSS és a XSL oldalakat még több (és újabb) cikkekért!
Információkat találhat a lap alján található gombokról a nyomógombokról szóló oldalon és a CSS validator-nál.
A Cascading Style Sheets (CSS) egy stíluslap mechanizmus, mely speciálisan a webdizájnerek és felhasználók igényeinek kielégítésére lett kifejlesztve.
A W3C rendelkezik egy Munkacsoporttal az eXtensible Style Language (XSL) fejlesztésére. Az XSL a DSSSL-re és a CSS-re épül és elsõdleges felhasználási területe a magasan XML adathalmaz, melynél pl. szükséges a prezentáció elõtt még az elemek átrendezése. Bõvebb információt olvashat az XSL-rõl a W3C XSL erõforrások oldalon.
A DSSSL egy dokumentum fa-transzformációs és stílus nyelv, melynek nagyon sok híve van az SGML közösségben. DSSSL leírások a neten:
Egy CSS fájl létrehozható és szerkeszthetõ “kézzel is,” (pl. egy szövegszerkesztõvel), de emellett írható program ECMAScriptben, JAVAban vagy más nyelven is, mely módosítja a stíluslapot. Ez olyan népszerû, hogy már rendelkezésünkre állnak a hasznos függvényeket tartalmazó szoftverkönyvtárak is. Hogy segítse a programok és könyvtárak mozgatását a különbözõ számítógépes platformok között, a W3C kidolgozta a CSS-DOM nevû specifikációt, ez a funkciók olyan tárházát határozza meg, melyet mindegyik ilyen szoftverkönyvtár nyújtani köteles.
A CSS Document Object Model egy API (Abstract Programming Interface) a CSS (és bizonyos mértékig más stílusú nyelvek) akár egy programon belüli módosítására is. Egy API egy szoftverkönyvtár specifikációja. Úgy jelenik meg, mint egy manual: leírja a függvényeket és azok paramétereit, de nem tartalmazza az aktuális kódot.
Többféle CSS-DOM könyvtár létezik a különbözõ platformok számára. Több közülük ingyenes. Több böngészõ rendelkezik beépített CSS-DOM könyvtárral, hogy az ECMAScipt programok használhassák.
A SAC (Simple API for CSS) egy kiegészítõ a CSS-DOM-hoz. A CSS-DOM függvényekkel rendelkezik a stíluslapok módosítására, miután azok már betöltõdtek a memóriába; a SAC által meghatározott függvények segítenek értelmezni a stíluslapot, azaz áttölteni a stíluslapot a fájlból a memóriába.
A CSS-DOM egy W3C ajánlás. A SAC egy fejlesztés alatt álló projekt. Néhány szoftver (a böngészõkön kívül) szerepel a CSS áttekintés-oldalon.
További információ:
A W3C csapata és a W3C tagjainak képviselõi gyakran tartanak elõadásokat is.
A dinamikus HTML egy kifejezés, mely azon HTML oldalakra használatos, melyek dinamikus tartalommal rendelkeznek. A CSS az egyike a dinamikus HTML háromféle összetevõinek, a másik kettõ a HTML saját maga és a JavaScript (melyre egyre inkább jellemzõ, hogy a EcmaScript néven hivatkoznak rá). Ez a három összetevõ együtt a DOM, a Document Object Model.